A Deutsche Bank kutatóintézete (Deutsche Bank Research) három részből álló elemzést tett közzé “A fizetések jövője” (The Future of Payments) címmel, mely a fizetések iparágának múltját, jelenét és jövőjét vizsgálja. A dokumentum tartalmazza egy 3600 (angol, amerikai, kínai, német, francia és olasz) ügyfél megkérdezésével készült kutatás eredményeit, melynek célja az volt, hogy előrejelezze a készpénzzel, az online és mobilos fizetésekkel, a kriptopénzekkel és a blokklánc témakörével kapcsolatos trendeket. Az elemzés szerint “a lehetséges makroszintű és geopolitikai konzekvenciák mélyrehatóak” és a szerzők szerint “a digitális fizetésekre történő átállás nem kevesebbet, mint a globális gazdasági hatalom újrarendezésének potenciálját rejti magában”.
Az első tanulmány (mely “A dinoszaurusz túlél...egyelőre” címet viseli) szerint a készpénz még jó néhány évtizedig a gazdaság része lesz, mert az emberek nagyon erősen bíznak a papírpénzekben és a pénzérmékben a gazdaságilag bizonytalan időszakokban, és mert a fizikailag megfogható pénzek segítségével könnyebben nyomon tudják követni, hogy mire mennyit költenek. A második tanulmány (“Áttérés a digitális tárcákra és a plasztik kártyák kihalása”) szerint a következő évtizedekben a digitális fizetések (a peer-to-peer fizetések és a kriptopénzek) fénysebességgel fognak terjedni, ez pedig a plasztik kártyák kihalását eredményezi majd. A fejlődő országokban ez a folyamat még gyorsabban fog bekövetkezni, mert ott az emberek úgy váltanak át a készpénzről a mobilfizetésre, hogy a két időszak között kártyájuk soha nem is volt.
Harmadik rész ( “A kemény hatalom ideális eszköze” ) szerint egy új digitális valuta már a következő két évben közismertté (mainstreammé) válhat és hosszútávon akár a készpénzt is helyettesítheti. A globális fizetési piacra való belépéshez szerintük arra van szükség, hogy a digitális valuták legyőzzék az ellenszelet, és a kulcsszereplők között együttműködések jöjjenek létre. Ilyen kulcsszereplőnek tekintik a mobil fizetési szolgáltatókat (Alipay, WeChat Pay, Apple Pay, Google Pay), a kártyaszolgáltatókat, és a nemzetközi kiskereskedelmi hálózatokat (Alibaba, Amazon, Walmart). Szükség van arra, hogy a) a kormányok elfogadják a digitális pénzeket, b) a digitális pénzek ne legyenek volatilisek, legyenek stabilak, c) a fogyasztók és a kereskedők számára értékes legyen az új valuták használata. Ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor villámgyors terjedés várható, a Deutsche Bank kutatóintézete számításai szerint akár 200 millió blokklánctárca-használó lehet 2030-ra.
Az elemzés arra külön felhívja a figyelmet, hogy egy globális digitális valuta létrehozásáért folyó versenyben az 1,4 milliárd fős lakosságú Kína kormányzati digitális pénze és a 2,5 milliárd felhasználóval rendelkező Facebook Libra nevű stablecoinja jelenleg a két fő versenyző. E két szereplő digitális pénzének elindulása azonnal lefedné a világ népességének több, mint a felét. Ha Kína elindítja digitális valutáját, akkor ő lesz az első komoly nagyhatalom, amely digitális pénzzel rendelkezik, ez pedig óriási nyomást jelent a többi országra, hogy ők is létrehozzák a sajátjukat. Mivel Kína jelenleg élen jár a digitális fizetésekkel kapcsolatos fejlesztésekben, a tanulmány szerzői szerint a globális hatalmi átrendeződéssel járhat, hiszen puha és kemény (katonai) hatalmi eszközként is használhatja majd digitális valutáját, például rákényszerítheti a Kínában működő cégeket, hogy a digitális jüant használják, erodálva ezzel a dollár vezető szerepét a globális fizetések piacán. A tanulmány szerint a nyugati kormányoknak sürgősen meg kell tenniük a szükséges szabályozási lépéseket, még azelőtt, hogy krízishelyzethez vezetne a technológiaváltozás és a piac globális átrendeződése.
|