|
„A Bitcoin elképesztően stabil. Ami változik és megmagyarázza az ár volatilitását az a forrongó tömeg, mely ki és be rohangál erre a piacra. És többen rohannak be, mint ki, ahogy az idő telik” - Dan Hedl, a Kraken üzletfejlesztési igazgatója
|
|
|
|
|
A múlt héten a kriptovaluta piac 18 milliárd dollárral növekedett, megközelítve a 260 milliárd dollárt. A Bitcoin ára 7%-kal emelkedett múlt hét óta, jelenleg 9000 dollár fölött kereskednek vele. Az Ether 5%-kal növekedett a múlt hét során, jelenleg 176 dolláron áll. Joseph Lubin, az Ethereum és a ConsenSys blokklánc szoftver vállalkozás társalapítója kihívást indított: sikerül-e egymillió fejlesztőt rávenni az Ethereum blokkláncon történő fejlesztésre az idei évi Devcon 6 rendezvény időpontjáig, mely az Ethereum fejlesztők szokásos éves találkozója.
Múlt héten rendezték a svájci Davosban a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) 50. éves találkozóját. Az esemény alatt nyilvánvalóvá vált, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a központi banki digitális valuták (central bank digital currency, CBDC) iránt. A Facebook Librája és Kína digitális jüanja olyan hullámot indított, amely arra ösztönzi a központi bankokat szerte a világon, hogy kísérletezzenek saját digitális valutájuk kifejlesztésével. A Világgazdasági Fórum maga is előállt egy “Szabályozói Eszközkészlet Központi Banki Digitális Valutákhoz” (Central Bank Digital Currency Policy-Maker Toolkit) című dokumentummal, amely lépésről lépésre bemutatja, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat egy digitális valuta bevezetése.
A Nemzetközi Fizetések Bankjának (Bank of International Settlements, BIS) friss felmérése szerint 2019-ben 10 megkérdezett bankból 1 azt állította, hogy valószínűnek tartja, hogy három éven belül lesz digitális valuta kínálata, lefedve ezzel a világ népességének 20%-át. A BIS szerint ha nem három-, hanem hatéves távlatban tennék fel ezt a kérdést, akkor megduplázódna a digitális valutát kibocsátani szándékozó központi bankok száma. Az ilyen központi banki digitális valuták jót tesznek a kriptovaluta iparnak, mert felhívják a figyelmet egy alternatív gazdasági rendszer létezésére, amit a kriptovaluták világa kínál.
|
|
|
|
|
Hány új Ether jön létre blokkonként?
- 5 Ether
- 3 Ether
- 2 Ether
A helyes válaszért görgess a hírlevél aljára!
|
|
|
|
|
2020. január 21-én az Európai Központi Bank (EKB) bejelentette, hogy öt másik központi bankkal (nevezetesen a kanadai, az angol, a japán, a svéd és a svájci központi bankkal) valamint a “központi bankok bankjával”, a Nemzetközi Fizetések Bankjával (Bank of International Settlements) együttműködésben vizsgálja egy központi banki digitális valuta működésének lehetséges eseteit. Az együttműködésben résztvevő bankcsoport egy digitális valuta tervezésének gazdasági, funkcionális és technikai aspektusait vizsgálja, többek között például azt, hogy hogyan biztosítható a határokon átnyúló működőképessége. Az EKB valamint a japán, a kanadai, a svéd és a svájci központi bank egyébként már dolgozik is saját digitális valutájának kibocsájtásán. Közben a világ állapotának javításán dolgozó nemzetközi szervezet, a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) létrehozott egy keretrendszert a központi banki digitális valutákat illetően és január 22-én nyilvánosságra is hozta azt. A 28 oldalas, “Szabályozói Eszközkészlet Központi Banki Digitális Valutákhoz” (Central Bank Digital Currency Policy-Maker Toolkit) című dokumentum kidolgozásában résztvett több, mint 40 központi bank, nemzetközi szervezet, tudományos kutató és pénzügyi intézmény. A keretrendszer célja, hogy segítse a központi bankokat annak eldöntésében, hogy érdemes-e digitális valutát kibocsájtaniuk, bemutatja a költségeket, a kockázatokat, valamint az előnyöket, és a digitális valuták kifejlesztéséhez javasolt irányítási stratégiákat.
|
|
|
|
|
Japán is beszállt a saját digitális valutát kibocsájtani kívánó országok versenyébe. A japán központi bank még 2019 februárjában publikált egy munkaanyagot, amely egy központi banki digitális valuta kibocsájtásának lehetséges előnyeit és következményeit tárgyalta, valamint azt, hogy ez hogyan tudna működni Japán jelenlegi pénzügyi rendszerében. 2020. január 23-án Norihiro Nakayama külügyekért felelős államtitkár a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondta, hogy egy 70 főből álló törvényhozási munkacsoport dolgozik a japán yen digitális változatának fejlesztésén. A munkacsoportot a korábbi gazdasági miniszter, Akira Amari vezeti és várhatóan most februárban nyilvánosságra hozzák javaslatukat. A kezdeményezésben a japán kormány Japánban székhellyel rendelkező magáncégekkel együttműködésben venne részt. Japán törvényhozók korábban kifejtették aggályaikat azzal kapcsolatban, ha Kína digitális jüant használna elszámolási valutaként a fejlődő országokban. Az államtitkár szerint „mivel Kína előrelépett a digitális jüan kibocsátásának irányába, ezért mi is olyan lépéseket javasolunk, amelyek az ezzel kapcsolatos aggályok ellenében hatnak.” A japán központi bank nem kívánja korlátozni a magánszektorból érkező innovációt ezen a területen. A bank egy korábbi elnökségi tagja, Takahide Kiuchi szerint „a legjobb mód arra, hogy kibocsássunk egy hibrid típusú digitális valutát az, hogy annak kibocsátását és működtetését magáncégek végezzék, a központi bank részvételével.”
|
|
|
|
|
A FOX Business csatornának a napokban adott interjújában Tim Draper amerikai technológiai befektetőt arról kérdezték, hogy mit tanácsol az Y-generáció tagjainak. Draper azt válaszolta: “Bitcoinba fektesd a pénzed, ha Y-generációs vagy!” Draper korai befektető volt számos olyan cégben, mely mára technológiai óriássá vált, mint például a Tesla, a SpaceX, a Twitter, a Hotmail, a Baidu, vagy a Skype és a Bitcoinba is befektetett. „Ha ránézel a Bitcoinra, azt mondhatod: ez szuper, ez nem olyan, mint az apám Oldsmobileja! A bankrendszerünk az Oldsmobile! Az egy öreg Oldsmobile!” Draper a bankrendszert teszi felelőssé azért, hogy az Y-generáció tagjainak több százezer dollárnyi tartozása halmozódott fel. Szerinte ha ezek a fiatalok szeretnék, hogy a nyugdíjas éveikre elegendő tőkéjük legyen, akkor Bitcoint kell venniük. „A jövő nem a törzseké. A jövő globális. Nem kötődik földrajzi határokhoz. A jövő egy nyitott világ lesz, és a legeslegkönnyebb módja annak, hogy ebben a globális gazdasági rendszerben résztvegyen valaki, az, hogy tudjon szabadon mozogni és tudja szabadon mozgatni a tőkéjét és a javait, keresztül az egész világon” - tette hozzá a befektető.
|
|
|
|
|
|
|
A Tether aranyfedezetű stablecoint indított az Ethereum és Tron hálózaton
|
|
|
Az USDT stablecoin mögött álló Tether Limited bejelentette új termékét, a Tether Goldot (XAU₮), amely egy fizikai arany fedezetű token (az Ethereum hálózaton ERC-20 token néven, a Tron hálózaton TRC-20 token néven). Egy Tether Gold tokent birtokolni egyenértékű egy troy uncia (31,1034768 gramm) fizikai arany birtoklásával, ennek ára jelenleg 1580 USD körül van. A tokeneket a TG Commodities Limited bocsátja ki, amely közvetlenül rendelkezik a fizikai aranykészlet fölött is. A Tether nyilatkozata szerint a fizikai aranyat valahol Svájcban tartják egy páncélteremben, de a befektetőknek a tárolásért nem kell díjazást fizetniük. Paolo Ardoino a Tether technológiai igazgatója elmondta: „a Tether Gold ötvözi a fizikai és digitális eszközök előnyeit, miközben elkerülhetőek általa az arany hagyományosabb módokon való birtoklásával járó olyan hátrányok, mint a magas tárolási díjak és a korlátozott hozzáférhetőség.” A token Ethereum szerződéscímének adatai szerint összesen 4000 Tether Gold token kerül kibocsátásra, ami 6,2 millió dollárnyi piaci kapitalizációnak felel meg. A befektetők a token Ethereum címének segítségével ellenőrizhetik, hogy egészen pontosan melyik aranyrúd tartalmazza az adott token fedezetét. Ugyanakkor nincs biztosítás a Tether Goldon, ami kockázatot jelent a befektetők számára, ha az arannyal történik valami. A Tether egyébként a kriptoipar egyik legellentmondásosabb projektje, például azon állításuk ellenére, hogy a Tether mögött 1:1 arányban amerikai dollár fedezet áll, mostanra kiderült, hogy ez csak 74%-ban igaz.
|
|
|
|
David Chaum “kripto-ősatya” új privacy tokent adott ki xx token néven
|
|
|
A világszerte elismert kriptográfus és a világ egyik legelső blokklánc kutatója, az “online adatvédelem atyja”-ként is ismert David Chaum elindította az xx coin tokenek eladását az xx hálózaton. A tokenvásárlás lehetősége csak nem amerikaiak (“non US persons”) számára érhető el 2020. január 23. és február 19. között. David Chaum számos kriptográfiai protokoll feltalálója, és arról is ismert, hogy ő alkotta meg a világ első digitális pénzét, az eCash-t még az 1980-as évek elején. Később, az 1990-es években DigiCash néven alapított elektronikus pénzzel foglalkozó vállalkozást. Ő hozta létre az xx hálózatot is, amelyben ötvöződik több évtizedes kriptográfiai és adatvédelmi kutatómunkája. Az xx hálózat két projekt, az Elixxir és a Praxxis kombinációja. Az Elixxir egy decentralizált üzenetküldő alkalmazás, amely törli a felhasználó metaadatait, annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy külső megfigyelők összekapcsolják az üzenet feladóját és címzettjét, végpontok közötti titkosítás révén. A Praxxis egy új generációs blokklánc technológia és valuta, amely kvantum-rezisztens (azaz kvantum számítógéppel sem törhető fel). Az xx hálózat támogatni fogja a decentralizált üzenetküldést, fizetéseket, a dApp-okat, és az xx coin is része lesz az xx hálózat decentralizált ökoszisztémájának.
|
|
|
|
|
|
Hány új Ether jön létre blokkonként?
A helyes válasz: C
|
|
|
|
|
Köszönjük, hogy elolvastad a hírlevelet :)
Legyen szép heted!
|
|
|
|
|
|
