|
Szia ,
Hadd oldozzalak fel gyorsan, ha ma sem posztoltál és hatalmas bűntudattal olvasod épp a soraimat: nem vagy egy utolsó semmirekellő, ha ma nem ment ki az a(z amúgy sem) tervezett poszt. Sőt, ezt hallgasd: csodás vagy! ;)
Akár be volt írva a naptáradba, akár nem, nem normális, hogy napi szinten szorongunk azon, hogy posztoltunk-e vagy sem.
Én is. Nem csak te.
Engem is sok dolog tart vissza vagy éppen fel, hogy ezzel a tevékenységgel foglalkozzak, aminek bevallom, az esetek többségében én sem látom értelmét. Már a többi feladatomhoz képest. Annyival fontosabb, nagyobb dolgok várnak rám, mint a nagyjából ezredik posztom elkészítése, amit alig lát valaki.
De azért ha megengedem a szakmai énemnek, hogy szóhoz jusson, akkor vég nélkül sorolja, hogy mennyi előnye van annak, ha látható vagy és folyamatosan kommunikálsz, de hát na. Van az a pont, amikor azt mondod, hogy ez nem érdekel, ugye?
Sokszor megtapasztaltam már ügyfeleknél is és a saját tartalmaimnál, hogy abból semmi jó nem származik, ha kényszeríted magad a posztolásra. Komolyan. Full átjön a tartalom energiájából, hogy ezt amúgy a hátad közepére sem kívántad. Teljesen máshogy fog teljesíteni egy ilyen poszt, mint az, ami flow-ból, örömből született.
Szóval ha most nagyon nyomi a hangulatod és nem megy a posztolás, nem kell kierőszakolnod valamit magadból, csak azért, hogy a közösségi média Tudjukkije (alias Algoritmus) ne haragudjon meg rád. (Ilyen egyébként sem létezik, nem kapsz büntit, ha egy kis pihenőt tartasz. Ha igazán jó a tartalmad, az mindig működni fog.)
ÉR KIHAGYNI A POSZTOLÁST. Igazolást is adok róla, ha szeretnéd. ;)
Hú, mennyi oldalról tudnám még megközelíteni ezt a sztorit. A szakértői énem már darálja a fejemben, hogy de ezt és ezt és még ezt is teheted ilyenkor.
Na jó, csak nem bírom ki, annyit azért írok, hogy a tervezés, előredolgozás, tömbösítés és az önfegyelem kulcspontok abban, hogy akkor is legyen kint tartalmad, amikor pocsék napod van. Szóval nincs veszve ilyenkor sem minden. De ha épp a nulláról indulsz e tekintetben, akkor előbb töltődj egy kicsit, aludj egy nagyot, aztán holnap ülj le átgondolni ezeket és tervezz, alkoss, dolgozz a rendszereden. (Hamarosan ehhez érkezem konkrét segítséggel is, úgyhogy légy résen!)
Egyébként ma én is úgy gondoltam még pár órája, hogy itt nem lesz Signal írás. Semmi ihlet. Aztán 2 dolgot csináltam: tök mással foglalkoztam (festegettem egy kicsit, az akvarell az új szerelmem) és spiri duma ide vagy oda, de ihletet kértem. Aztán jött. :)
Szóval a tanulság ma talán az, hogy mindenre van megoldás és nincs olyan helyzet, ami menthetetlen lenne. De ha épp nem csókol homlokon a múzsa, akkor ér meglógni a kötelezőnek hitt tartalomgyártás elől és valami kellemesebb teendő után nézni. (Ez általában önmagában meghozza a várt eredményt, sokszor ilyenkor ront be ajtóstul az ihlet.)
Kívánom, hogy nyugis és inspiráló hétvégéd legyen, Hölgytársaimnak pedig nagyon boldog, mosolygós Nőnapot! :)
|
