Érdekességek a kiadványszerkesztésről, élő példával.
A távoli hegyekre néző Bethlen, kezében a koronával

Tájékoztatás: A kemény borítós Hőskönyv elfogyott, puha borítós még van (csokoládé nem is volt 😀) 25% kedvezménnyel ITT.

A mai téma a Hőskönyv készítése, reméljük érdekesnek találjátok! A tervezéstől a nyomdába kerülésig egy ilyen kiadvány esetében számtalan érdekes részfeladatot kell elvégezni, és semmi sem olyan egyszerű, mint ahogy előre azt elképzeljük.

Tegyük fel, hogy van már egy csomó ötletünk, kitaláltuk, hogy fejben hogyan fog kinézni és milyen szuper dolgokat fogunk írni bele. Mi is így voltunk vele, aztán jöttek a megoldandó kihívások.

Munkácsy Mihály a Hőskönyvben

Először a terjedelmet kellett kitalálnunk. Adott volt, hogy az 50 hőst meg szeretnénk mutatni, illetve minden hőshöz érdekes tartalmat fogunk írni, az optimista ambíciókat kordában tartva 1 oldal szöveg per hős célkitűzés tűnt reálisnak. 

Így rögtön lesz 100 oldalunk, de kell hozzá még címoldal, egy kis előszó, impresszum (ez kötelező: ki a kiadó, ki a nyomda, ISBN szám stb.), egy-két üres oldal, hogy szép legyen. Ez már 105 oldal! Igen ám, de költséghatékonysági okokból néggyel oszthatónak kellene lennie, hiszen egy „lap” az igazából egy „lap pár” a könyv első és második feléből. Így belekerült még 3 oldal „így készült” rész is (persze először 6 oldal lett, úgyhogy meg kellett vágni ✂️), ezzel már meglett a 108 oldal, ami osztható 4-el.

Második kérdés, hogy mekkora legyen? Az illusztrációkat A4 méretben készíttettük el, de legyen a kiadvány is A4? Vagy egy kicsit kisebb, esetleg nagyobb? Teljes oldalasak legyenek a képek, vagy legyen szegélyük? Pár tesztnyomtatással később végül az A4 formátum mellett döntöttünk, teljes oldalas képekkel, ez passzolt a legjobban a gyönyörű illusztrációkhoz. 

Érdekesség, hogy a legtöbb magazin, amivel találkozik az ember, ránézésre A4-nek tűnik, de igazából „Letter” formátumú, ami 5 mm-el szélesebb, de közel 2 cm-el rövidebb, mint egy A4 papír. 

A kiadvány elkészítéséhez valamilyen erre való szerkesztőprogram kell, többféle elérhető, mi az InDesign-t használtuk, ezt így kell elképzelni:

A kialakításnál végig kell gondolni, hogy mi a „fő” tartalom. Ezek szerintünk egyértelműen a képek, így azok kerültek a bal oldalra, a teljes oldalra. A „kiegészítő” tartalom a szöveg, az került a jobb oldalra. A szövegnél figyelni kell rá, hogy hol van az oldal fókuszpontja, illetve milyen utat jár be organikusan az ember szeme, amikor végigpásztázza a lapot. Így ezt kell kiszolgálni, vagy befolyásolni.

A főcím a jobb felső sarokban (színes ikon, nagybetűk), az érdekesség buborékok bárhol feltűnhetnek (a színes ikonok vonzzák a szemet, megtörik az pásztázást, de ügyelni kell rá, hogy ne túl sokszor), a törzs szöveg(ek) pedig az adott oldal fókuszának tekintett területre kerül(nek).

Minden egyes szöveges oldalt egyedileg készítettünk el, olyan formában, hogy vizuálisan is kiegészítse az adott karaktert, még ha csak tudat alatt is. Nézzünk 2 példát:

Árpád vezér a Hőskönyben

Árpád fejedelemnél egy teljesen letisztult szöveges oldalt látunk, amin mindössze egy krónika idézet és a törzsszöveg kapott helyet. Nincsenek színes ikonok, amik elvonnák a figyelmet. Méltóságteljes, nyugodt karakter, a sok fehér terület hatására az ember szeme a képre kalandozik.

Két hasábban kapott helyet a szöveg, amelyet egy halvány vonal határol el egymástól, épp úgy a két hasáb között, mint ahogy Árpádék Kárpátok hágóin. A szöveg nem sorkizárt és sorvégi elválasztás sincs benne, ezzel a sorok jobb oldala is hegygerincet formáz, két oldalról szegélyezve a "hágót".

A krónika idézet érdekessége, hogy a sorvégek ívet képező rövidülése szinte levezeti a szemet a főcímtől a törzsszövegig. Hogy ne akasszuk meg a szem vándorlását, a szerző neve (Anonymus) és a mű címe az idézet utolsó sorához van hozzáadva, nem pedig egy sorral lejjebb. 

Szent Gellért esetén sokkal több tartalmat találunk és az oldal nincs egyensúlyban (jobb felső szektorban a bakonybéli érdekesség szinte csak egy vakolatban kapaszkodó utolsó faldarab), ezzel egészítjük ki a viharos illusztrációt, érezzük Gellért bizonytalanságát a tengeren hánykódva. A két részből álló törzsszöveg elhelyezkedése is a képen szereplő árbóc dőlésszögére hasonlít.

A kettébontott szövegrészt egy, a többi oldalhoz képest méretesebb díszítés (vagy ahogy mi hívjuk: ciráda 😊) szakítja meg, és benne a kereszt szimbolizálja, ahogy 7 évnyi remeteéletre vonul el, majd tér vissza onnan. A hasábok szélessége az évek számát reprezentálja, a második hasáb már csak 16 évet ölel fel, míg az első 43-at.

Gellértnél a törzsszöveg sorkizárt és elválasztásokat is tartalmaz, azt szerettük volna, ha kicsit úgy néz ki messziről, mint egy krónika szöveg, hiszen minden amit tudunk róla, azt fennmaradt egyházi legendáiból ismerjük. 

Következő lépésben el kell dönteni, hogy milyen kötéssel készüljön a kiadvány. Ez azért lényeges, mert bizonyos kötés típusoknál a belső margóknál a kötés „megeszi” az oldal egy részét, így az nem fog látszani. Ezért ügyelni kell rá, hogy oda ne írjunk, illetve a képi anyagnak se legyen ott fontos része.

A puha borítós kiadványunk például PUR ragasztókötéssel készül, így a belső margónak ilyenkor ajánlott a 20mm. Mivel mi nem szeretjük a nagy margókat, ezért minden szöveges tartalom esetén a külső, alsó és felső margókat 12mm-re vettük, így ha kötés nélkül nézzük az oldalakat, akkor olyan mintha el lenne tolódva az egyik irányba. 

Még egy utolsó érdekesség mára. Az, hogy teljes oldalas képeket szeretnénk, nem abból áll, hogy pont az A4 oldalra helyezzük az A4 képet. Mivel a nyomtatott ívek vágása során előfordul bizonytalanság ( milliméterekről van szó), ezért a képeket „kifuttatjuk”, azaz nem csak pont ráillesztjük az A4 oldalra, hanem még 3-4mm-el nagyobbra állítjuk őket, hogy „lelógjanak” az oldalról.


A borítóról nem is írtunk, az egy külön történet és kimaradtak a színek (CMYK és RGB közötti különbségek) illetve, hogy milyen betűtípusokat, altípusokat használtunk és miért, mekkora méretben, betűtávval és így tovább. Így ezekről majd máskor.

Amennyiben ez a téma tetszett és jöhet még hasonló érdekesség a gyártási folyamatokból, akkor jelezzétek nekünk, (akár annyival is, hogy „Jöhet még ilyen”), hogy biztosan csak olyan tartalmat nyújtsunk a jövőben is, amit érdekesnek találtok. És persze továbbküldhetitek másoknak is akiket érdekelhet. 

Viszlát legközelebb,

A Hazai Hősök csapata

Leiratkozás
Built with MailerLite